Mi benne a sport? Teszik fel a kérdést, akik még soha nem próbálták ki. Nagyon komplex felkészülést igényel, nincs még egy hozzá fogható sportág. Ha korrektül akarja végezni az ember, akkor magas szintű szellemi, érzelmi és fizikai felkészülést igényel. Sok sportághoz hasonlítható, de mindegyik hasonlat sántít. Először a síelés jut eszembe, mert a laikusok abban sem látják az erőfeszítést, mert a lejtő „lehoz”, a ló meg visz a hátán. Nem véletlen, hogy a kezdő lovas, vagy hosszú kihagyás után a rutinos lovas is izomlázra ébred másnap, vagy egy kiadós túra után úgy érzi magát, mintha egész nap betont kevert volna. Földi munkánál egy felnőtt ember pulzusa 120-130-as tartományba mozog, a ló hátán ülve vágta közben 150-160, ügetéskor 130-140. Tehát kitűnően edzi a kardiovaszkuláris rendszert, anélkül, hogy az ízületeket terhelné és jó esetben a természetben, a friss levegőn teszi mindezt, nem a poros városi utcán, az aszfalton vagy tornateremben.
Hasonlítani lehet a tánchoz, mert egy másik lényhez kell alkalmazkodni, egy másik partnerrel kell együtt mozogni, együtt lélegezni, a feladatra koncentrálni, ritmusra mozogni, erőt kifejteni. Hasonlítható a repüléshez, mert egy másik dimenzióba kerül az ember a ló hátán, fejben ugyanúgy összeszedettnek kell lenni, a felkészülésnek hasonló lépései vannak és sok érzést kíván mindkét műfaj. A repülés annyival könnyebb, hogy ott sok paramétert objektívvé tesznek a műszerek, míg a lovaglásban meg kell tanulni a ló testbeszédét olvasni és mozgásának apró részleteit megérezni. Mindkettőnél precíz, a végtagok és a test összehangolt mozdulataira van szükség. Mindkettő tanulása élethosszig tartó folyamat, új célok látómezőbe kerülésével mindig van hová fejlődni.
Intelligensebbé teszi a gyereket a lovaglás
A Tokió Egyetem legfrissebb kutatása szerint a lovak által a lovaglás közben keltett rezgések aktiválják az agy úgynevezett szimpatikus idegrendszerét, mely elsősorban a stresszhelyzetben kialakuló stresszválaszért felel, vészhelyzetben az egész rendszer egységes egészként aktiválódik.
A Frontiers in Public Health című tudományos lapban közzétett tanulmány során a résztvevő gyerekeket arra kérték, hogy lovaglás előtt és után töltsenek ki egy matematikai tesztet.
Az eredményből egyértelműen kiderült, hogy lovaglás után jelentős mértékben javult a gyerekek memóriája és problémamegoldó képessége.
A kutatók kiemelték, hogy más, szintén vibrációt keltő tevékenységek, mint például a kerékpározás, nincs hasonló befolyással az agyműködésre.
A lovak jellemzője a háromdimenziós ritmikus mozgás. Lovaglás közben az állat medencéjén ülve olyan impulzusokat kap az emberi szervezet, ami komolyan kihat a lovas agyműködésére
– fogalmazott Mitsuaki Ohta, a kutatást vezető egyik professzor.
Ez a foglalkozás azoknak a kicsi lovas palántáknak ajánlott, akik számára a szülőtől való elszakadás idegen környezetben még nehézséget jelent. A foglalkozás ideje alatt, amely nem több egy óránál, a szülő vagy egy kísérő személy (pl. nagyszülő, nagytestvér) jelenléte biztonságérzetet ad, segíti a gyermeket a kibontakozásban. A foglalkozás során a szülő/kísérő elsajátítja a ló elmozgatásához szükséges gyakorlatokat, amelyeknek segítségével különböző játékokat, feladatokat oldhatnak meg a gyermekkel.
